Chapter Thirteen

-Srácok Ő a barátnőm-húzott maga mellé.
Én erre csak hangosan felröhögtem és elordítottam magam.
-Te miről beszélsz? Az kéne még. Te lennél az utolsó-majd puszit és küldtem neki és kipördültem a karjaiból.
A többiek röhögtek Justin meg égett, mint állat :D
Tudtam, hogy ennek meg lesz a böjtje, de kihagyhatatlan helyzet volt.
A konyhába vezetett utam, hogy pattogtassak egy kis kukoricát, de sajnos nem volt szerencsém és Justin utánam jött.
Karomat erősen megmarkolta és így fordított magával szembe. Vészesen benne volt az aurámban.
-Te mit képzelsz magadról?-esett nekem.
-Mit képzelnék?-röhögtem egyet, majd ráförmedtem-engedd el a karom.
-Beégetsz a fiúk előtt-mondta felháborodottan és dühösen. Bevallom kicsit beszartam mert az erek megint kezdtek kidagadni a nyakán és egyre erősebben szorított.
-Még egy esélyed van.-zárta rövidre, majd végre elengedte karomat.
Az leesett testem mellé. Én pedig egyből utána kaptam. Rémülten vettem észre, hogy egy gyönyörű lila folt díszelgett rajta.
-Kurva életbe Justin-motyogtam, amikor csengettek.
Elképzelésem sem lehetett ki az.
A nappalin keresztül a bejárati ajtó felé igyekeztem..
Útközben flegmán a fiúkra néztem és odavetettem:
-Ne siessetek, megyek!
Justin megint rám vettette ideges pillantását, ezzel tudatva:
Az Ő kezében van a sorsom..
Ajtót nyitok és megpillantottam Austin..
Annyira megörültem neki, hogy egyből a nyakába ugrottam.
Szorosan öleltük egymást. Eközben fülembe súgta:
-Akkor már nem haragszol?-mosolygott.
Ekkor esett le, hogy miatta kellett volna elmennem..
-De-válaszoltam vissza nevetve.
Szája legörbült és már ment volna ki.
Ekkor keze után kaptam-nem olyan állat módon, mint Justin-és visszafordítottam:
- Bejössz?
Erre a kérdésre rám villantotta ezerwattos mosolyát és már sprintelt is befele.
Szeppenve vette észre  nappaliban lakozó kis társaságot, de hamar feltalálta magát az ismeretlen közegbe.
Odament mindenkihez és lepacsizott velük. Aztán elindult felfelé.
Én próbáltam volna követni példáját, de Justin... megölöm, komolyan mondom..
-Hova, hova?-röhögött képembe.
-Az emeletre?-flegmáztam vele.
-Nincs dolgod véletlenül?-köszörülte meg a torkát.
-Mindjárt meglátjuk.
Hé fiúk! Nem baj, ha elmegyek kicsit? Meglesztek addig nélkülem?-próbáltam kacsintani de nem ment szóval csak röhögtem.
-Nem, nyugodtan menj-mondták kórusban.
-Köszii skacook-mondtam majd felrohantam.

Amint beértem a szobámba Austin egyből letámadott:
-Annyira sajnálom, én tényleg nem akartam meg semmi ..-vetette le a tekintetét.
-Hát.. Nem tudom, hogy megbocsátok-e.-vettem full komolyra. Erre ő megint elkezdett volna egy újabb monológot, de szerencsére még időben leállítottam:
-Tudod, hogy imádlak te kis hülye-ugrottam szó szerint a nyakába. Olyan nagy erővel ugrottam, hogy Aus nem bírt megtartani így eldőlt.. Szerencsére pont az ágyra esett.
Kicsit félre érthető helyzetbe kerültünk, de kit érdekel? Ketten vagyunk..
Vagyis azt hittem.. Egy nem várt pillanatban Christian töri ránk az ajtót ezzel a szöveggel:
-Shannon! Hol vagy?
-Itt vagyok-kiabáltam Austinon fekve.. xdd :DD
Ő erre semmit sem mondott csak kiszaladt a szobából.
Hallottam amint letrappol a lépcsőn és a nappaliba ennyit mond:
-Ryan jössz?
Ekkora már kiértem a lépcsőfordulóba és láttam is a dolgokat nem csak hallottam.
Ryan egyből felállt és szó nélkül barátja után ment.
Ezek után, mintha valami lavina indult volna el elkezdtek haza szálingózni  az emberek.
Először Chaz ment a két fiú után, majd a többiek csoportosan távoztak a 'buli' helyszínéről..
Visszamentem Austinhoz és ledőltem mellé az ágyba.
Kezemet átdobtam mellkasán. 
-Ki volt ez?-érdeklődött.
-Christian. Egész jól kijöttünk ma-mosolyodtam el akaratlanul.
-Tetszik?-incselkedett.
-Mii? Dehogy!-ültem fel egyből az ágyba.
-Látszik rajtad-próbálkozott tovább.
Tudjátok ő nem nyugszik amíg ki nem szed valamit az emberből. :D
-Na jó. Taa-kezdtem el a mondatot, de ekkor megpillantottam Justint az ajtóban..

Szemei olyan dühöt árasztottak, mint amit eddig még soha. Nem tudom mi baja, de jobb lesz ha Austin nem tudja meg..
Így haza küldtem:
-Figyelj Aust, most el kéne menned!-néztem rá kiskutya szemekkel.
-Holnap átjöjjek?-ment bele gond nélkül.
-Légyszi-majd hatalmas puszit nyomtam arcára.
Lekísértem a lépcsőn egészen az ajtóig.
Justin szorosan a nyomomban volt.
Amint becsuktam az ajtót azonban olyat tett amire egyáltalán nem számítottam volna..

Sziasztok. Jött a friss, korábban, mint szokott. Egyrészt már úgy se jön több komi, másrészt volt időm.
El kell hogy mondjam kicsit meglepett, hogy csak 8 komit kaptam az előző 10-12-höz képest.
De nem baj.. Ezt is értékelem és köszönöm♥