szombat, május 4

Chapter Four

-Anya. Most azonnal gyere fel! ordítottam vissza a lépcsőről.
Hallottam, ahogyan még gyorsan elbúcsúznak egymástól. Talán nem úgy sült el a 'találkozás' ahogy ők azt gondolták. Nem érdekel. Nem akarom, hogy egyetlen Bieber is a közelünkben legyen.

-Kislányom!-rázott ki gondolatmenetemből anya hangja.
Hogy viselkedtél? Mi volt ez?
-Anya. Még engem szidsz le? A fia egy taj paraszt. Inkább őt cseszd le, hogy lehet ilyen szerencsétlen a gyereke.
-Most azonnal vegyél vissza!-anya egyre idegesebbé vált.
Hogy beszélsz? Mit képzelsz. Jeremy egy jó ember.
-Olyan jó, mint a fiacskája gondolom...-forgattam meg a szemeimet.
-Barátkozz meg a gondolattal, hogy többször is itt lesz-mondta anya majd kiviharzott.

Most mondjátok meg.. Mi az, hogy még őt védi. Hót ideg voltam.
Csak sétálgattam körbe-körbe a szobába, nem tudtam nyugton maradni...


~Reggel:
-Jó reggelt királylány-hallottam anya gúnyolódó hangját.
Az éjjel egy percet sem bírtam aludni. Egész végig azon túráztattam magam, hogy anya hogy tud ilyennel összeállni.
Mindegy, nem érdekel. Zártam magamban rövidre a témát. Amíg Justin nem jön addig minden okés lesz. Jeremyt elkerülöm, ha kell köszönök. Ez a max..
-El fogsz késni-zavart meg megint anya hangja.
-Kész vagyok, anya-kiabáltam vissza, mikor még valójában pizsamában feküdtem az ágyba.
Gondoltam anya úgy is lent sürög-forog a konyhában, gyors vissza alszok egy kicsit. Így másik oldalamra fordultam és behunytam szemeimet.
Épp, hogy sikerült megtennem anya megint nem hagyott nyugodni.
-Nem úgy látom! Kislányom! Nagyon gyorsan keljél ki az ágyból, mert most már amit művelsz több a soknál.
-Igen, anya? És az nem sok, hogy nem szólsz, hogy Bieber apjával randizol? Tudod mekkora tapló az a gyerek? Az apjának csak köze van hozzá-magyaráztam és mutogattam miközben ingerülten letéptem magamról a takarót.
-Nem tartozom beszámolóval, most pedig induljál. Ha már úgy is sikerült felkelni.

***
Természetes, hogy ma nem jött suliba Austin. Így még elmondani sem tudom senkinek a gondjaimat.
Szerencsére túléltem a mai napot. Úgy döntöttem, hogy haza felé beugrom megnézni mi is van a legjobb barátommal.
Egyedül hosszabb az út, mint amikor itt van ő is. Hiányzik. Na mindegy. Zenével kényeztettem füleimet az út további részén. Amint odaértem kikapcsoltam és bekopogtam.
-Sziaa!-nyitott ajtót egy pulcsiba, sapkába és sálba beöltözött fiúcska.
Szám 'o' alakot vett fel. Nem értettem. Majd' 40 °C van odakint ő meg, mint télen.
-Beteg vagyok-magyarázta, amint látta, hogy nem fogom fel a történteket.
-Jobbulást. -öleltem meg óvatosan ne, hogy átugráljanak a bacik :D
Csak elhoztam a házit, meg jöttem mesélni.
-Rajta édes-mondta mosolyogva, miközben bebújt a takaró alá.
-Nem fogod elhinni, de anyám randizik.
-De hát ez jó-mosolygott.
-Persze, de nem akárkivel.
-Miért kivel?-érdeklődött, míg lekapcsolta a TV-t
-Jeremyvel. Jeremy Bieberrel.
Itt egy apró, cinikus mosoly jelent meg arcán majd így szólt:
-Ugye, Justin apja?
-Igen-sóhajtottam nagyot.
-Részvétem-röhögött.
Erre én elkezdtem csikizni, ő meg új röhögött majd leesett a kanapéról.
-Jó-jóó-nyugi.-mondta, mire befejeztem.
Szóval komolyra véve a szót-folytatta-ha bármi van átjössz és ennyi.
-Imádlak-szűrtem ki fogaim között, majd megöleltem.
Megyek cicavirág! De puszit nem adok, csak ilyet.
-Szeretlek-mondta majd ő is küldött egy puszit.

A hazáig tartó 50 méteres úton gondolkodóba estem. Bántott a viselkedésem. Nem akartam kiabálni anyával. Mindig jó volt a kapcsoltunk. Ezért kitaláltam, hogy csinálok vacsit és este elviszem a partra. Bolondozunk meg együtt leszünk.

Amikor haza értem, délután 4 órát ütött az óra. Anya 6-ra ér haza.
-Vigyázz, kész rajt-mondtam magamnak. 
El kell készüljek, mire anya haza ér. A teendők pedig: időjárás megtekintése, vacsi készítése és fürdés.
Az első az volt, hogy kapcsoltam zenét a telefonomon. Feltettem a kaját főni, majd fölmentem a szobámba.
Bekapcsoltam a  számítógépemet és egyből egy időjárás előrejelző portálra mentem.
Aztán persze a facebookra és a twitterre. Eltelt egyből fél óra, mert leragadtam a közösségi oldalakon.
Leszaladtam megkavartam az ételt, majd újra fel.
Ez úttal mosakodni indultam.
Rekord idő, 5 perc alatt végeztem. Magam köré és a hajamra csavartam egy törcsit. Most már csak 1 órám maradt. Leszaladtam ismét a konyhába.
A spagetti szósz már alakulóban. Beletettem a maradék hozzávalót, majd feltettem egy kis vizet forrni a tésztának.
Amikor volt egy kis időm felvettem egy fehérnemű szettet, hogy az öltözködéssel is haladjunk.
Közben persze zenét hallgattam, aminek teljesen átadtam magam.
Ahogy ilyenkor szokás idiótán táncolok, miközben egy fakanálba éneklek borzalmas hangon.
A következő pillanatban valaki megérinti a vállam. Jól megijedtem, de amikor megfordultam még inkább.
-Te mi a jó istent keresel itt?
-Neked is szia!-mondta Justin(!!!)
Először is jó a tested, de hangod borzalmas.
Másodszor köszi, hogy csináltál kaját, mert majd éhen halok.-mondtam majd nyúlt volna a frissen elkészült ételért.
-Ugye te sem gondoltad komolyan. Arra van az ajtó-mutattam kezemmel-ott jöttél be, ott is takarodj ki.-mondtam eléggé idegesen, miközben az étel elé álltam, hogy ne tudjon venni.
Justin erre közel jött hozzám, sőt szinte az aurámba.
-Hidd el nekem sem öröm, hogy veled-itt végig nézett rajtam-kell lakjak.
-Nem kérdeztem a véleményed, most pedig menj innen-mondtam ingerülten, majd én is elmentem.
Felmentem a szobámba öltözni, mert lassan hat óra.
De mikor leérek mit látok...

Hát akkor köszönjetek Justinnak. Megérkezett a házba. Kezdődnek a bonyodalmak. 
Csajok köszönööm a 4 komit, nagyon édik vagytok.
Szerintetek ide is összejön annyi, vagy ez egy rosszabb rész lett?


5 megjegyzés: